A Joslin Diabetes Center felfedezte, hogy milyen összefüggés állhat fenn a cukorbetegség és az Alzheimer-kór között

A kutatók már jó ideje tudják, hogy a cukorbetegségben szenvedők körében az átlagosnál nagyobb az Alzheimer-kór és más, elbutulással járó betegségek kialakulásának kockázata, a két betegség összefüggésének pontos okát azonban eddig nem sikerült feltárniuk.

Egy kölni tudóscsoport és a bostoni Joslin Diabetes Center legújabb tanulmánya azonban azt valószínűsíti, hogy az agysejtek inzulin-rezisztenciája befolyásolja a működésüket, és olyan biokémiai változásokat idézhet elő, amelyek elsősorban az Alzheimer-kórra jellemzőek. A tanulmányt e héten az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának dokumentumai között az interneten is közzéteszik.
Az inzulin-rezisztancia a nem inzulinfüggő, azaz második típusú cukorbetegség, az elhízás és az anyagcsere-zavarok egyik legfontosabb előidézője. Jelenleg az Egyesült Államok népességének csaknem egynegyede szenved ilyen betegségekben. Az inzulin-rezisztens szervezetek szövetei, például az izom-, a máj- és a zsírszövetek nem reagálnak megfelelően a hasnyálmirigy termelte inzulinra, így sokféle anyagcsere-rendellenesség alakulhat ki. A cukorbetegek vércukorszintje megemelkedik, ami - ha nem kezelik - érrendszeri megbetegedéseket okozhat, vaksághoz, a végtagok amputálásához, vese- és szívbetegségekhez, szélütéshez és idegrendszeri károsodásokhoz vezethet.

A Joslin Diabetes Centerben és más kutatóintézetekben működő tudósok csak nemrég ismerték fel, hogy az inzulin receptorok az emberi szervezet valamennyi szövetében, többek közt az agyban is megtalálhatóak, és befolyásolhatják e szövetek működését. Azt is kimutatták, hogy az inzulin jelző rendszer zavarai az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint más betegségek esetében is megfigyelhetők.

Egy átfogó európai tanulmány szerint a cukorbetegek körében legalább kétszer akkora a valószínűsége az Alzheimer-kór kialakulásának, mint azok közt, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Az inzulint szedő cukorbetegek közt még ennél is nagyobb a kór kockázata.
A kutatók - köztük Jens C. Bruning, a Kölni Egyetem munkatársa, aki korábban a Joslin Diabetes Centerben dolgozott, valamint C. Ronald Kahn, a bostoni Joslin Diabetes Center munkatársa - genetikailag módosított egereket használtak fel az inzulin-rezisztencia agyi hatásainak tanulmányozásához. Olyan egereket vontak be a kísérletbe, melyek agyi idegsejtjeiből kiirtották az inzulin-receptorokat. Bruning és Kahn már korábban is kimutatta, hogy az ilyen egerek idegsejt-specifikus inzulin-rezisztenciája hozzájárulhat a második típusú cukorbetegség kialakulásához, az étvágytalansághoz, az elhízáshoz, sőt a meddőséghez is.

A most közzétett tanulmányban a kutatók viselkedés- és memóriavizsgálatok, korszerű képalkotó technológiák és biokémiai kísérletek segítségével vizsgálták a genetikailag kezelt egerek agysejtjeiben lezajló anyagcsere-folyamatokat, és összehasonlították azokat a kontrollcsoport egereiben megfigyelt folyamatokkal. Az első csoportba tartozó egerek körében sokkal kisebb aktivitást mutattak az inzulin jelző sejtek. Ennek következtében viszont intenzívebbé vált a GSK3 béta enzim működése, és szélsőséges méreteket öltött az ún. tau-fehérje foszforilálása. A tau túlzott foszforilálása az Alzheimer-kór esetében megfigyelhető agykárosodás egyik tünete, amely már korai stádiumban jelezheti a betegség kialakulását. A genetikailag kezelt egerek esetében ugyanakkor nem csökkent az idegsejtek keletkezésének és életben maradásának aránya, valamint az alapi glukóz-anyagcsere, ami azt valószínűsíti, hogy az inzulin-rezisztancia más tényezőkkel együtt jelentkezve válthatja ki az Alzheimer-kórt.

Bár annak kimutatásához, hogy miként befolyásolják az agyi idegsejtek genetikai és biokémiai rendellenességei az Alzheimer-kór és egyéb idegképződési betegségek kialakulását, további kutatások szükségesek, Kahn professzor úgy vélekedett, hogy  most először sikerült egyértelműen bebizonyítani az inzulin-rezisztancia és az Alzheimer-kór közti biokémiai összefüggést. Az inzulin-rezisztancia felismerése és újabb gyógymódjainak kialakítása tehát nemcsak a cukorbetegek, hanem az egyéb elterjedt krónikus betegségekben szenvedők gyógyításához is hozzájárulhat. 

Mit kell tudni a Joslin Diabetes Centerről? A cukorbetegségekkel kapcsolatos kutatásokban, gondozásban és oktatásban világméretekben is kiemelkedő teljesítményt nyújtó Joslin Diabetes Centernek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a 21. században is vezető szerepet játsszon a kór elleni harcban. A Joslin Research részleg több mint 300 kutatója sokat tesz a cukorbetegség megelőzéséért és gyógyításáért. A Joslin programok országos hálózatát irányító bostoni Beth Israel Deaconess Medical Centerrel együttműködő Joslin Clinic, valamint az orvosok, kutatók és betegek számára évenként szervezett több száz felvilágosító program segítségével a Joslin olyan újításokat fejleszt ki, valósít meg és tesz közkinccsé, melyek révén szinte hihetetlen mértékben javítható a cukorbetegek életminősége.

A non-profit intézményként működő Joslin az adományozók nagylelkűségének köszönhetően fejti ki tevékenységét. Ha további információkra is kíváncsi, hívja fel az 1-800-JOSLIN-1 telefonszámot vagy látogasson el a www.joslin.org című honlapra.

Kapcsolattartás:
Joslin Diabetes Center

Marge Dwyer

Telefon: 617-732-2415

E-mail: Marjorie.dwyer@joslin.harvard.edu