Dept. of Internal Medicine, Division of Endoerlnol. and Metabolism, University of Michigan, Ann Arbour, US.

SZULFANILUREA ADÁSA ÉVTIZEDEKIG NÖVELI A GLUKÓZ INDUKÁLTA INZULIN SZEKRÉCIÓT MODY BETEGEKBEN.

Fajans, S.S., Brown, B.B.

Diabetes Care 16, 1254-61, 1993.

Az e témában igen neves szerzők a szulfanilureák hatását vizsgálták MODY (maturity onset diabetes of the young) betegeken, évtizedeken át követve az inzulin-szekréció változását.

Tanulmányukat a szulfanilurea típusú gyógyszerek hatásmechanizmusának áttekintésével kezdik. A vizsgálati adatok alapján a szulfanilureák fő hatása a pankreasz inzulin elválasztásának fokozása, de sok tanulmány ezzel szemben a periferiás inzulin hatás javulását tartja fontosabbnak. Az ellentmondásos adatok alapján a hatásmechanizmus pontos mibenléte ma sem tisztázott.

A szerzők által végzett, hosszú ideig tartó, követéses vizsgálatban 12 MODY beteg (életkoruk 9-19 év) vett részt, akik genetikailag homogénnek tekinthetők, mert mindegyiküknél kimutatták az alapvető genetikai marker, a MODY-re jellemző D2OS 16 lokuszt.

A betegek 3-33 évig kaptak szulfanilureát A hosszú időtartamú utánkövetés alatt többször vizsgálták OGTT alapján a vércukor és inzulinszintek változását a gyógyszer szedése alatt, majd 3 hetes gyógyszerkihagyás után megismételve.

Azt találták, hogy nemcsak a kezelés kezdetén, hanem jóval később - áll. 20.5 év (7-31) után - is érvényesült a szulfanilurea vércukorcsökkentő és inzulin szekréciót növelő hatása. (A bazális, éhomi inzulin szint nem változott.)

Szerzők nem tartják a fentiek alapján valószínűnek, hogy az ún. szekunder rezisztencia kialakulásában a béta-sejtek deszenzitizációjának alapvető szerepe lenne, de bizonyos esetekben ez a lehetőség sem zárható ki.

A pontos mechanizmus még ismeretlen a glukózadásra fellépő fokozott inzulinválasz hátterében, annyi azonban megállapítható, hogy a béta sejtek inzulin-szekréciós válasza javul tartós szulfanilura adás során.

Ugyanakkor az is ismert, hogy a glukóz-indukálta inzulinválasz fokozódása más módon is kiváltható, ha az éhomi magas vércukor csökken, pl. exogen inzulinnal, vagy testsúlycsökkentő diétával. Ez arra utal, hogy a tartósan magas vércukor béta-sejt károsodást okoz, s emiatt csökken az inzulin szekréció (glukóztoxicitás).

A szerzők megállapítják, hogy MODY betegekben tartósan jó inzulinelválasztást lehet észlelni, - bár ennek mértéke az évek során csökken szulfanilura adásával.

Tehát a gyógyszer alaphatásának a béta-sejtek inzulintermelésének serkentését tartják, amely az évek során változó mértékben (1-4%) csökken ugyan, de a tapasztalatok szerint hosszú ideig elegendő a megfelelő anyagcsere egyensúlyhoz.

Kautzky László dr.