Azonos módon növeli-e a II. típusú diabetes mellitus az ischaemiás szívbetegség kockázatát alacsony és magas kockázatú népességben?

(Does NIDDM increase the risk for coronary heart disease similarly in both low-and high risk population?)

Diabetologia 38: 487-493, 1995.

Számos tanulmány igazolja a nem-inzulin-dependens diabetes mellitusban (NIDDM) szenvedő betegek atheroscleroticus vascularis betegségekre, ezen belül ischaemiás szívbetegségre (ISZB) való fokozott hajlamát. A diabetesnek a cardiovascularis kockázati tényezőkre kifejtett káros hatása nem magyarázza egyértelműen a megnövekedett veszélyeztetettséget. Korábbi tanulmányokban igazolt megdöbbentő tény, hogy a cukorbetegség megszünteti a női nem, mint védöfaktor szerepét a cardiovascularis megbetegedésekben, így a nők számára a diabetes relatíve még nagyobb kockázatot jelent. Etnikailag homogén csoportok között az ISZB előfordulásában észlelhető különbségeket életstílusban, illetve a táplálkozási szokásokban fennálló különbözőség magyarázza. A szerzők arra keresték a választ, hogy látható-e a különböző geográfiai csoportok közötti jelentős eltérés az ISZB előfordulásában a két csoport diabeteses populációjában is, és található-e különbség a két nem tekintetében. A kérdés megválaszolása fontos információt nyújt a diabetes patogenetikai szerepének tisztázásához.

Ismert, hogy Finnországban jelentős különbség van a keleti és nyugati országrész ISZB előfordulási gyakoriságában, ami jó modellt nyújt a cukorbetegség cardiovascularis következményeinek tanulmányozásához. Hét évig tartó, utánkövetéses tanulmányt folytattak összesen 1059 II. típusú cukorbeteg és 1373 kontrollszemély részvételével. Vizsgálták a vércukorértékeket, a test-tömeg indexet, a vérzsírokat, a hypertonia jelenlétét, a dohányzást, az ISZB tüneteként a mellkasi fájdalmat, EKG eltéréseket, szükség esetén enzimek változását, a cardiovascularis megbetegedések, ezen belül az ISZB morbiditását és mortalitását. Eredményeik azt mutatják, hogy az NIDDM ISZB rizikót növelő hatása független az adott populáció nem-cukorbeteg tagjainak ISZB előfordulási gyakoriságától, igazolva ezzel a cukorbetegség kifejezett athero-thrombogen hatását.

A tanulmány megerősíti azokat az eredményeket, melyek szerint az NIDDM-ben szenvedő betegekben alapvetően nagyobb az ischaemiás cardiovascularis események bekövetkeztének valószínűsége, ami különösen kifejezett a cukorbeteg nők esetében. Ez az első olyan nagyszabású tanulmány, amely csak a II. típusú cukorbetegség kockázati tényezőkre gyakorolt hatását méri fel, szemben az eddigi, a két diabetes típust együttesen vizsgáló felmérésekkel. Ez az eltérő eredményeket is magyarázhatja. Az utánkövetés eredményeképpen megállapítható, hogy az NIDDM ISZB kockázatot növelő hatása csökken a diabetestartammal.

Az NIDDM hátterében álló faktorok, így a hyperinsulinaemia, a hyperglykaemia, a fokozott thrombusképződési hajlam, a lipidek és lipoproteinek változásai, a hagyományos kockázati tényezőktől független, jelentős szerepet játszanak a macrovascularis szövődmények kialakulásában, így vizsgálatukra a cardiovascularis morbiditás előrejelzésében is fokozott figyelmet kell fordítani.