TUDOMÁNY A GYERMEKEK JÖVŐJÉÉRT

Az 1-es típusú diabétesz genetikai és immunológiai okainak vizsgálata a magyar populációban
HUN-T1D-GENES PROGRAM

BEVEZETŐ
Ön egy, a cukorbetegség öröklődésével és okaival foglalkozó tudományos program honlapját olvassa. Az alábbi ismertető elsősorban az egészségügyben járatos szakembereknek készült. Ha Ön nem tájékozott a témában de érdeklődik a program iránt, kérem [ kattintson ide >> ]

Fő célkitűzés: A diabeteses gyermekek életminőségének javítása új diagnosztikus és terápiás módszerek fejlesztése révén.

Az 1-es típusú diabétesz (T1D), valamint a társuló betegségek súlyos terheket rónak mind a betegre, mind családjukra. A betegség gyakorisága Magyarországon folyamatosan emelkedik, 1978 óta megháromszorozódott. Napjainkban több ezer diabéteszes gyermek és felnőtt él hazánkban.
E kórkép (T1D) a hasnyálmirigy inzulin-termelő β-sejtjeinek immun-mediált pusztulása következtében jön létre a genetikailag fogékony egyénekben, bizonyos környezeti faktorok hatására. A T1D poligénes betegség, az öröklött hajlam kialakításában számos gén vesz részt. A legfőbb genetikai faktornak a HLA génrégió tekinthető, mely poligénes szuperlókuszként határozza meg az egyéni diabétesz hajlamot. A HLA gének mellett ismert több „minor” diabetogén non-HLA génrégió is, mint az inzulin gén régió, a CTLA4 valamint a PTPN22 gének.
A T1D gének hatása populációnként illetve földrajzi helyenként változik. Egy populáció bizonyos tagjának diabetesre való genetikai fogékonyságát csak az adott populáció genetikai összetételének ismeretében, százalékos valószínűséggel lehet megbecsülni. Egy adott génvariáns diabetogén hatása eltérő például Finnországban és Magyarországon. Az oki terápia tervezéséhez is szükséges a személyes genetikai faktorok ismerete, mivel egyes terápiák valószínűleg csak bizonyos génkombinációk jelenléte esetén válnak be.

A program jelen fázisában történik a magyar lakosságban jelen lévő gének hajlamosító és védő hatásának vizsgálata. Ennek felhasználásával egy modellt hozunk létre a genetikai fogékonyság pontos megbecslésére. Így lehetőség nyílik a genetikailag fogékony egyének kiválasztására, s a jövőben esetleges prevenciós kezelés személyre szabott, a genetikai faktorok alapján optimalizált tervezésére.

Az 1-es típusú diabétesz (T1D), valamint a társuló betegségek súlyos terheket rónak mind a betegre, mind családjukra. A betegség gyakorisága Magyarországon folyamatosan emelkedik, 1978 óta megháromszorozódott. Napjainkban több ezer diabéteszes gyermek és felnőtt él hazánkban. E kórkép (T1D) a hasnyálmirigy inzulin-termelő β-sejtjeinek immun-mediált pusztulása következtében jön létre a genetikailag fogékony egyénekben, bizonyos környezeti faktorok hatására. A T1D poligénes betegség, az öröklött hajlam kialakításában számos gén vesz részt. A legfőbb genetikai faktornak a HLA génrégió tekinthető, mely poligénes szuperlókuszként határozza meg az egyéni diabétesz hajlamot. A HLA gének mellett ismert több „minor” diabetogén non-HLA génrégió is, mint az inzulin gén régió, a CTLA4 valamint a PTPN22 gének. A T1D gének hatása populációnként illetve földrajzi helyenként változik. Egy populáció bizonyos tagjának diabetesre való genetikai fogékonyságát csak az adott populáció genetikai összetételének ismeretében, százalékos valószínűséggel lehet megbecsülni. Egy adott génvariáns diabetogén hatása eltérő például Finnországban és Magyarországon. Az oki terápia tervezéséhez is szükséges a személyes genetikai faktorok ismerete, mivel egyes terápiák valószínűleg csak bizonyos génkombinációk jelenléte esetén válnak be. Jelen program legfontosabb célja az, hogy feltárja a magyar lakosságban jelen lévő gének hajlamosító és védő hatását, s ennek felhasználásával egy modellt hozzon létre a vizsgált személyek betegségre vonatkozó genetikai fogékonyságának meghatározásához. Így lehetőség nyílik a genetikailag fogékony egyének kiválasztására, s a jövőben esetleges prevenciós kezelés személyre szabott, a genetikai faktorok alapján optimalizált tervezésére.

JELENLEG FOLYAMATBAN LÉVŐ ALPROGRAMOK
1. A HLA valamint a non-HLA gének és az 1-es típusú diabétesz összefüggésének részletes vizsgálata a magyar populációban.
2. A T1D genetikai heterogenitásának feltárása a magyar populációban, diabetogén genetikai mintázatok leírása.
3. A magyar népességre alkalmazható multigénes prediktív populációszűrési modell kidolgozása az 1-es típusú diabéteszre magas genetikai rizikójú egyének azonosítására.
4. A β-sejt specifikus autoimmunitás és a genetikai faktorok összefüggésének vizsgálata, a kórkép pathomechanismusának feltárása.

A programban az egész ország területéről történik mintagyűjtés 1-es típusú diabéteszes páciensektől és családtagjaiktól [ Orvosok, szakemberek >> ] Így lehetővé válik egy kiterjedt, a magyar népességre reprezentatív diabétesz genetikai vizsgálat, mely kulcsfontosságú a populációszűrési modell kifejlesztéséhez.

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
1. Feltárjuk a magyar populációban detektálható diabetogén génvariánsokat és génkombinációkat, ami közelebb visz a kórkép pathogenezisének megértéséhez.
2. A gyakorlatban hasznosítható, populáció-specifikus prediktív populációszűrési modellt dolgozunk ki. Így lehetőség nyílik a diabéteszre fokozott rizikójú egyének azonosítására az átlagpopulációban és a diabéteszes páciensek családtagjaiban.
3. A genetikai faktorok és a β-sejt specifikus autoimmunitás kapcsolatának feltárása segítséget nyújt alternatív diabetogén molekuláris mechanizmusok leírásához, a gén-környezet interakciók vizsgálatához és a genetikai információn alapuló „individualizált” diabétesz prevenciós vizsgálatok tervezéséhez/megvalósításához.

EREDMÉNYEK, JELEN STÁTUSZ, 2009. OKTÓBER

A HUN-T1D-GENES program 2005. januárban indult. A program első lépéseként, 2005. első felében, a magyar gyermek-diabétesz centrumok együttműködésével egy országos kollaboratív hálózat jött létre. E hálózathoz a legtöbb megyei kórház valamint mind a négy magyar orvosi egyetem gyermek-diabétesz gondozói illetve diabétesz osztályai csatlakoztak. Így lehetőség nyílt a magyar népességre reprezentatív adat és mintagyűjtésre. A program során több mint másfél ezer diabeteses pácienstől és családtagjaiktól történt mintavétel s részletes HLA genetikai analízis.
A diabeteses gyermekek egészséges testvéreinél, 828 gyermeknél, megtörtént a genetikai rizikó megbecslése, s a veszélyeztetett gyermekek egy szakmai protokoll alapján orvosi ellenőrzés alá kerültek. A gyermekek és szüleik megfelelő tájékoztatásban részesültek. Ismert, hogy a korai diagnózist a szorosabb ellenőrzés elősegíti, s ebben a csoportban csökkent a korai morbiditás és mortalitás.
Fontos új fejlemény, hogy 2006. szeptemberében Budapesten megalakult az Immungenomika Laboratórium [ kattintson ide >> ], s a kutatási programba számos képzett hazai szakember bekapcsolódott. Ez lehetővé teszi, hogy a genetikai és immunológiai vizsgálatok mellett új, eddig alig ismert betegségmechanizmusokat vizsgáljunk.

A program jelenlegi státusza számokban (2009. október)

Ha Ön szeretne a programhoz csatlakozni, [ kattintson ide >> ]